The Warrior's Way (2010)

Elértünk abba a korszakba, amikor már szinte minden zsánerről lehúztak annyi bőrt, amennyit lehetett - mivel a valódi megújuláshoz és eredetiséghez igazi tehetség kéne, amivel Hollywood egyre kisebb mértékben rendelkezik, ezért a legegyszerűbb módszert választják, a műfaj mashupot. Ennek eredménye a The Warrior's Way. Bár elég negatívan hangozhat az első mondatom, Sngmoo Lee filmje üde színfolt az ilyen műfajmixek palettáján - imdb-n nem véletlenül rendelkezik hasonló pontszámmal, mint a most mozikba kerülő, és jóval túlhype-oltabb Cowboys vs. Aliens. Utóbbi "bukása" jól mutatja, hogy bár manapság a műfajmix az egyik legkézenfekvőbb módja annak, hogy a nézőket visszacsalogassák a mozikba, nem mindegy, hogy hogyan ötvözik a különböző műfajokat...

The Tenant (2010)

Ebbe nagyon csúnyán belefutottam, bevallom. IMDB-n az ugyanezen a néven futó, de 1976-os film pontjait néztem, aminek következtében kíváncsian vártam, hogy mit tud egy horror 8.0-s IMDB score-ral. Aztán a film közepén már rájöttem, hogy átverés áldozata lettem, de azért végigszenvedtem a filmet a sok logikai buktatója ellenére.

Hogy kicsit kapcsolódjon az előző horrorhoz, a Session 9-hoz, kezdjük azzal, hogy csodák csodájára ez is egy elhagyatott elmegyógyintézetben játszódik. Még egy ok arra, hogy messzire kerüljük el ezeket a helyeket, főleg éjszaka, mert még ha genetikai vagy elmebeteg szörnyek nem is várnak ránk odabenn, a csövesek álmunkban tuti a szánkba hugyoznak.

Session 9 (2001)

Kissé vicces, hiszen abban a tudatban léptem be a 21. század második évtizedébe, hogy az elsőben egy valamirevaló horror sem született. Mondjuk a Descent bejött, de ezen kívül a többi hírmondó eme zsánerből átcsapott inkább vígjátékba, és én személy szerint többet röhögtem egyes horrorfilmen, mint rendes vígjátékokon. Aztán az elmúlt hetekben találtam rá a Session 9-ra, melyet érdekesnek találtam, és cserébe kaptam egy olyan filmet, mely a The Thing óta először tudott teljesen a hatása alá keríteni.