Lovasi interjú

Lovasi András: „Idén váltunk nagykorúvá”

Lovasi András a Kiscsillag frontembere, és a Fishing on Orfű nyári fesztivál egyik szervezője a kezdeti nehézségeken túl és az anyagi támogatások szűkében is folyton a fesztivál megújításán és tökéletesítésén fáradozik. Ha minden jól alakul, akkor jövőre már négynapos lehet a júniusi esemény, és bővítenék a fellépők és a nappali programok számát is. A főcélnak azonban továbbra is az arculat megtartását tartja, azaz, hogy a kilátogatók – a zenészek és a közönség tagjai egyaránt – csak „a fesztiválként” emlegessék őket.

A fishingonorfu.hu-n írod a fesztivál keletkezésének körülményeit, amit elolvasva, olyan érzése támad az embernek, mintha a véletlen szülte volna az egészet: elmentetek leforgatni a Fishing on Orfű című dalotok klipjét, Rátgéber (Rátgéber László, kosárlabdaedző és a Fishing on Orfű dalszövegszerzője, a szerk.) jött a tóátugrás ötletével, amihez később Kálócz (Kálócz Tamás, a Tegnap nevű zenekar frontembere, a Fishing on Orfű egyik szervezője) hozzászervezte a fesztivált. Az lenne a kérdésem, hogy a dal születésekor vagy előtte nem terveztél valami ehhez hasonló eseményt?

L.A.: Sokszor felmerült, hogy kéne csinálni valamilyen rendezvényt, de nem feltétlenül Orfűn. Illetve hát az is felmerült, hogy Orfűn, de nem nagyon volt hozzá erőm meg energiám. Igazából Kálócz ebből a szempontból döntő, mert hogyha ő nem jön a fiatalos lelkesedésével, akkor én magam nem vágtam volna bele.

Ugyebár 2008-ban volt az első alkalom, és azóta már négy megmérettetésen vagytok túl. Mik az eddigi tapasztalataid?

L.A.: Tulajdonképpen idén vált nagykorúvá a fesztivál. Ez azt jelenti, hogy nagyjából most már minden szegmensében gördülékenyen működött. Első alkalommal elég kemény volt. Amikor elkezdődött még aznap éjjel volt egy válságstáb, ahol reggelig tartott a károk elhárítása. Nem voltak közlekedési táblák, nem volt ruhatár, nem volt egy csomó szolgáltatás a gyakorlatlanságunk miatt. Nem volt meg az egésznek a hierarchiája, nem voltak kiépítve az alá- fölérendeltségi viszonyok, ki felelős miért. Egyáltalán mennyi embert tudsz beengedni, mennyi ember fér el, tud közlekedni. Nem ismertük a hely adottságait. De végül is az első napon ezt bekalkuláltuk, mert annak idején ilyenre is terveztük. Egy olyan napot csináltunk, ahol csak egy színpad működött, és ott is szinte csak helyi zenekarok léptek föl. Tulajdonképpen a fesztivál két és fél napos volt, mert a második nap pénteken indult be igazán. Nagyjából felkészültünk péntekre. Csomó minden, ami nem volt kész csütörtökre, péntek este már klasszul ment. Bizonyos értelemben így volt ez megtervezve, hogy nem lesz egy fáklyás menet. 

Mi volt a helyzet a pénzügyekkel? Mennyiben változott mostanra?

L.A.: Az első évben gazdaságilag sem volt fényes a helyzet, hiszen úgy elég nehéz támogatókat szerezni egy júniusi fesztiválra, hogy áprilisban találjuk ki. Tehát még a vendéglátókat sem tudtuk igazán bevonzani. Annak ellenére, hogy minden ilyen amatőr ízű volt, lehet pont ezért az első évben nagyon szerették az emberek, és a következő években 2009, 2010 és 2011-ben dinamikusan nőtt a nézőszám. Nyilván nem attól, hogy a reklámkeretet annyival megnöveltük, inkább szájhagyomány útján terjedt. Az első évben összesen talán 200 000 forintot költöttünk reklámra. Így buktunk rajta egy-másfél millió között, nem tudom pontosan. Ezt az első évben összeadták a tulajdonosok, összedobtuk. Aztán a következő év már nullán volt, és talán a 2010-es évben volt a legsikeresebb anyagilag a fesztivál, miközben azt gondolom, hogy 2011-ben talán sok minden szempontból jobb volt. Tavaly azért az EKF (2010-ben Pécs volt Európa Kulturális Fővárosa, a szerk.) év miatt elég jó támogatást kaptunk az önkormányzatoktól, illetve a pécsi önkormányzattól, mint kiemelt baranyai rendezvény. Így aztán tudtunk nevesebb zenekarokat is hívni és bátrabban kezeltük a büdzsét.  Most 2011-ben mi már éreztük azt, hogy a vállalatok érzik, hogy válság van, vagy válság lesz. Tulajdonképpen más támogatót, komolyabb pénzösszeget nem tudtunk bevonzani. Olyan szempontból megnyugtató, hogy a fesztivál így is megállt a lábán és nem vagyunk kiszolgáltatva ezentúl sem annak, hogy támogassanak bennünket. Ez egyfajta függetlenséget jelent, egyfajta szabadságot, és nyilván azt is jelenti, hogy nagyon sok pénzt sem tudunk keresni. Ha csak a jegybevételeken és a büféfogyasztáson keresztül kell magunkat finanszírozni, akkor az erősen korlátozza a büdzsét. De ez nem is volt cél. A cél inkább most az, hogy egy olyan fesztivált csináljunk, ahonnan a zenészek is és a közönség is úgy menjen el, hogy ez „a fesztivál”. Sok zenekar van, amelyiknek ez a kedvenc fesztiválja, és pont ezért sokszor árkedvezménnyel jönnek el, vagy azt mondják, hogy mi nem játszunk itt, nem játszunk ott, de a ti fesztiválotokon mindenképp szeretnénk. Van egyfajta sajátos szerkesztési elv is, mely szerint játszik egy csomó olyan zenekar nálunk, akik egyéb nagy fesztiválon nem játszanak vagy nem kiemelt helyen játszanak. Mi szeretjük őket, és azért játszanak. Minden évben kicsit variálunk a kínálaton, tematikus színpadokat csinálunk. 

Jövőre miben akartok módosítani? 

L.A.: Minden évben egyre nő a kempingezők száma. Tavaly már építeni kellett egy új kempingrészt, 700 vagy 800 fővel. A napijegyek rovására több napra jönnek, tehát a hetijegyek fogynak el. Egy-két éven belül, de akár már jövőre szeretnénk megteremteni, hogy csak hetijegyet adjunk el. Ez könnyebben kalkulálhatóvá teszi a költségvetésünket. Bizonyos értelemben azzal, hogy nem növekszik tovább a fesztivál nézőszáma, mivel van egy limit, a fesztivál egyféle módon tud növekedni: kínálatban, szolgáltatásokban. Mi azt gondoljuk, hogy az lenne a szerencsés, ha ez a fesztivál olyan hangú lenne, mondjuk két-három-négy év múlva, hogy amikor megjelenik, hogy ekkor lesz a fesztivál, két-három hónap múlva már ne lehessen jegyet kapni. Van két kiszemeltünk, de nem akarom elkiabálni, mert tavaly volt egy főtámogatónk, aki az utolsó pillanatban, májusban visszalépett a fesztivál támogatásától, és emiatt olyan 20-25 zenekart le kellett mondanunk. Következő évben valószínűleg lesz vasárnap is fesztivál. Nagyon szeretnénk, ha összejönne egy plusz nap. Azonban azon a napon nem koncertek lesznek, hanem zenés színház. Két előadást tervezünk, és ezen kívül pedig még nyilván napközben is lesznek olyan programok, melyek valamilyen módon a zenés színházhoz és az irodalomhoz kötődnek. Az utolsó nap nem a koncertező zenekaroké lesz. Egyelőre maradjunk annyiban, hogy december 1-je körül lesz egy sajtóközlemény, amiben lesz talán konkrétum is, hogy mikor lesz a fesztivál, hogy milyen pluszok lesznek az eddig megszokottakhoz képest. Milyen újítások, újdonságok zenekarkínálatban és szolgáltatásban. Ha addigra összejön a vasárnap, akkor arról is beszámolunk. Kicsit elhúzzuk a dolgot, mert szeretnénk, ha utána tartani tudnánk magunkat ahhoz, amiket kitaláltunk. 

Júniusban adtál hvg.hu-nak egy interjút. Ott is szóba került a pénzhiány, mely sokszor áthúzza a számításaidat. Te próbálnál sok külföldi előadót hozni a fesztiválra, de ez emiatt gyakran nem jön össze.

L.A.: Főleg most nem fog összejönni, ha így marad az euró. Nagyon drágák lettek a zenekarok. Magyarországon azok az előadók, akik aktuálisak és megvehetőek, tök ismeretlenek. Tehát nem hoznak be embert, vagy csak nagyon keveset. Mi nagyon szeretnénk, hogy ennek a fesztiválnak markáns jó arculata legyen, hogy az emberek olyan zenekarokat halljanak először Magyarországon nálunk, amik még megvehető árúak. Tehát nem egy szupersztár árkategória, hanem mondjuk tízezer euró. Ez viszonylag már egy nagy gázsi, de még mindig kifizethető. Viszont nem hozza be általában a zenekar, inkább csak presztízs okai vannak, vagy esetleg mi szeretjük azt a zenekart és szeretnénk, ha mások is hallanák őket. Ezen kívül szupersztárokat ez a zenefesztivál nem tud megvásárolni, csak akkor, ha valami nagyon nagy pénz szakad ránk. Tehát ha egy támogató azt mondja, hogy „Gyerekek, én ezt és ezt a zenekart szeretném látni” mi meg megmondjuk, hogy ennyibe kerül, „Jó, tessék, itt van”. Nyilván ez is lehetséges. De ez nemcsak azt jelenti, hogy a zenekar gázsiját kéne kifizetni, hanem a szupersztárnak járó kiszolgáló környezet is jóval drágábbá tenné ezt a koncertet. Akkor akkora színpad kell, hogy lehet, hogy el se férne a fesztiválon. A gázsi csak egy része a nagy sztárok meghívásának, a másik része a járulékos költséget jelenti, ami akár lehet a duplája is annak.

Említetted, hogy a zenekarok nagyon szeretik a ti fesztiválotokat. Ennek szerinted mi lehet az oka?

L.A.: A fesztiválunk azért élvez bizonyos értelemben előnyöket az összes többivel szemben, mert szerintem a mi fesztiválunk a legszebb. A legkoncentráltabban tudjuk kínálni azt, amitől egy fesztivál jó tud lenni azon kívül, hogy milyen zenekarok játszanak. Van egy strand, egy tórendszer, lehet kirándulni, hegyek és közeli szálláslehetőségek vannak. A fesztivál is egy olyan terület, mely önmagában sokkal hangulatosabb, mint az átlagos fesztiválhelyszínek, melyek jó esetben egy szúnyogos mező közepén vannak. Van egy egyfajta utánozhatatlan hangulata az egész terepnek és a helyszínnek is. A zenészek is általában úgy jönnek hozzánk, hogy nem csak koncertre, hanem három-négy napra nyaralni. Hozzák a családjukat, barátnőjüket, ismerőseiket, ez is összefügg azzal, hogy szeretnek minket. 

Az idei fesztivált a Soerii és Poolekkel reklámoztátok…

L.A.: Azzal is.

Miért pont rájuk esett a választás?

L.A.: Abból indultunk ki, hogy mi az, ami nincs. Mi az, ami plusz embereket hozhat, mondjuk a csütörtöki napon, mely a leggyengébb nap. Ilyenkor jönnek az olyan zenekarok, melyek izgalmasak. Nem pont a Soerii és Poolek… Nem is SP, hanem mi a neve?

Fluor Tomi.

L.A.: A közönségnek és a sajtónak egy részét is inkább ez érdekli. Nem érdekli őket, hogyha kiírjuk, hogy lesz Quimby, PASO vagy Irie Maffia vagy nem tudom, hanem az érdekli, mely leginkább megy a bulvársajtóban is a sikeressége miatt. Fluor Tomi átviszi a hallgatás küszöbét, illetve átvitte abban az időben. Most nem tudom mennyire aktuális, de akkor épp az egyik legizgalmasabb és leghype-oltabb cucc volt a piacon. Emiatt is mondtuk azt, hogy legyen egy vírus videó, mely jó lesz a Soerii és Pooleknek, a Flour Tominak és a fesztiválnak is. Így csináltuk ezt a sok embert megtévesztő, megosztó, mindenesetre mindenképpen vicces videót.

Ha már megtévesztő, nem tévesztettek utána össze Kiss Tibivel?

L.A.: Ez a Gerinek (Kovács Geri, a Soerii és Poolek egyik tagja, a szerk.) volt a régi vágya, hogy engem vagy a Kiss Tibit vagy akár mindkettőnket egy videóban küldhessen el melegebb éghajlatra, én meg teljesítettem szívesen. És Kiss Tibi is jókat röhögött rajta.

Az idei Fishing első éjszakáját, pont amikor Soeriiék léptek volna fel, elmosta a vihar. Ilyenekre fel tudtok egyáltalán előre készülni?

 L.A. Már a tavalyi évben is kísértetiesen ugyanúgy csütörtök éjszaka hajnali 1-kor elkezdett esni az eső és elmaradt a Soerii és Poolek. Nálunk már két Soerii és Poolek koncert maradt el. Tavaly megtartották, csak várni kellett, idén viszont annyira elázott minden, hogy nem is értettük, hogy minek vannak fedett színpadok. A jövőben oda fogunk figyelni, hogy ne lehessen indok az, hogy a fedett színpad annyira beázik, hogy nem lehet megcsinálni egy koncertet. Soerii és Pooleket át tudtuk volna tenni egy fedett helyszínre, viszont az is úgy elázott, hogy onnan is elzavarták a zenekarokat. A kempingben nincs megoldva jól a csapadékelvezetés és beáztak az elosztó kábelek. Életveszélyessé vált az egész helyszín és ki kellett ürítenünk a fedett sátrat. Nagyon vicces volt, hogy a fedett helyszínről kikergették az embereket az esőbe, de azt mondták, hogy a víz nagyon klasszul vezeti az áramot, és ha esetleg zárlatos lett volna valamelyik biztosíték vagy vezeték, akkor ott akár tragédia is lehetett volna belőle. Igazából egy fesztiválnál egy ilyen érintésvédelmi felelősséget az vállal, aki a hangtechnikát vagy a villamos berendezéseket működteti. Innentől ez az ő felelőssége lesz, ő pedig nem azt fogja nézni, hogy esetleg jól szórakozzon x ember, hanem azt, hogy ne kerüljön börtönbe. És tök megértem. Ha ő azt mondja, hogy nem vállalja érte a felelősséget, én meg nem tudtam szervezőként biztosítani neki egy olyan helyszínt, ahol nem folyik be több köbméter víz, akkor mondhatja azt, hogy: „Uraim, ennyi volt a történet!” Most itt is mehetne az egymásra mutogatás, mi is mondhatnánk a kemping tulajdonosának, hogy miért nem tudja megoldani azt, amiért mi sok pénzt fizetünk, és így tovább. Ez Magyarország, ahol sokszor sokat kell fizetni a semmiért.

 

Szerinted a Fishing on Orfű a többi fesztiválhoz képest hol helyezkedik el?

L.A.: Azt mondom, pont egy középkategória. Van öt-hat-hét fesztivál, ahol több ember van, melyek a vonzási körzetükben a legnagyobbak akarnak lenni. Ilyen a Volt, a Tokaj Hegyalja, az EFOTT, a Szigetet nem is mondom, a Balaton Sound, ami azért egy műfaji fesztivál. Mindegyiknek van egy sajátos arca, ha más nem, akkor az, ahol van. Mi eleve úgy lőttük be magunkat, hogy Pécsen van már egy régóta működő fesztivál, a Rockmaraton, amelyik határozott műfajjal, korrekt keretek között működik. Nyilván vannak átfedések, és vannak olyan zenekarok, akik néha nálunk, néha náluk játszanak. Mi a kevésbé súlyos műfajoktól megyünk a legpopulárisabb irányzatokig, amelyek még nem kereskedelmi rádiós zenék. Ez a piac, ez a délnyugat-magyarországi terület ilyen értelemben lefedésre került azzal, hogy mi megcsináltuk ezt a fesztivált. Összedolgozunk egyébként a Rockmaratonnal, tehát nagyjából egyeztetjük, hogyha ők abban az évben már meghívják ezt, mi azt már nem hívjuk meg. Próbálunk úgy élni egymás mellett, hogy mind a két fesztivál életben tudjon maradni.

Most jelent meg a Kiscsillag új albuma, mellette mennyi időd jut a fesztivál szervezésére?

Igazából most lesz majd időm ezzel foglalkozni. Egyelőre eddig mind a Kálócznak, mind nekem elég sok dolgunk volt, úgyhogy megint le vagyunk maradva egy hónappal, ahogy szoktunk.

Végezetül, szerinted Rátgébernek vagy neked sikerül előbb a tóátugrás?

Nyilván neki. Ő edz többet.