A vizsga (2011)

Visszatértem, és rögtön eleget is tennék egyik újévi fogadalmamnak, miszerint most már a havi 4 bejegyzést tartani fogom. Kezdeném a 2012-es évet egy tavalyi magyar filmmel, mely minden várakozásomat felülmúlta: A vizsga az 1957-es évekbe kalauzol minket vissza, és pár szóban a magyar Mások életeként jellemezném.

Miről is szól a film? Egy évvel a forradalom után a Népköztársaság felülvizsgálja az összes ügynökét egy ún. Kádár-vizsgával. Az ügynököket igyekeznek ügynöktársai olyan helyzetekbe hozni, hogy választaniuk kelljen a hivatásuk vagy az érzelmeik között. Magyarán, ahogy az origo rovatában is írják, ügynököket megfigyelő ügynököket megfigyelő ügynökökről van szó, a majd öt évtizeddel ezelőtti sivár magyar valóságban.

Kezdjük azzal, hogy a film nem tökéletes - kisebb-nagyobb bakikat lehet felfedezni, melyek elsősorban gondolom az alacsony költségvetésből születtek. Gondolok itt arra, hogy 21. századi kocsikat egy pányvával fedték le, hogy ne lógjanak ki az '57-es környezetből - olcsó megoldás, és bele is lehetne kötni, de amondó vagyok, hogy nyugodtan el lehet tekinteni ezektől. Ahogy attól is, hogy Budapest teljesen kihalt, amit nem magyaráz meg az sem, hogy a történet szempontjából pont Szenteste van.

Most fellőtték a ruszkik a kutyát az űrbe vagy sem?

Szóval ennyit a negatívumokról, melyek leginkább szőrszálhasogatások, de valakik erre gerjednek, és volt szerencsém a film megtekintése előtt pont ezeknek az embereknek a véleményét elolvasni, úgyhogy én is direkt figyeltem ezekre. Nem kell, mert egyébként egy magyar viszonylatban szerintem zseniális darab készült - legalábbis nem tudok felidézni olyan magyar filmet, amin izgultam a szereplőkért. Bergendy Péter rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró hihetetlenül feszült jeleneteket hoztak össze, melyeket szó szerint végig izgulja a néző. Valahogy képes a perspektíva-váltásra, és ennek átadására a film. Hogy mire gondolok? Először még a megfigyelők szemszögéből nézzük a vizsgázó főszereplőt, hogy konspirálódik-e vagy sem. És némi szimpátiát érzünk Jung András iránt, hogy ilyen helyzetekbe sodorják őt a vizsgabiztosok, holott ő is ugyanolyan komor és rideg a saját maga alá beosztott besúgóival szemben. Aztán hirtelen váltás, kideríti, hogy figyelik, és már ő miatta féltjük a megfigyelő csoportot, Kulka János karakterével az élen.

Ha már Kulka, szerintem igen jól hozta a veterán ügynök szerepét. Ha kellett nem riadt vissza az erőszaktól, voltak beszólásai, rideg volt, bizalmatlan másokkal szemben. Az erőszak miatt mondjuk lehet még egy negatív pontot írni a filmnek, olcsó vágásokkal kerülték el a közvetlen testkontaktust a színészek, de ettől is el lehet tekinteni. De visszakanyarodva Kulka karakterére, akármennyire is rideg, komor szereplő, egy gyenge pontja van: a másik főszereplő Jung András, akit még ő toborzott be kisgyerekként a rendszer hű szolgái közé.

Aztán innen már ki lehet találni, hogy mi lesz a végén a főcsavar a sztorin - sőt, aki sok ilyen filmet, sorozatot néz, már az első negyed óra után kitalálhatja, ettől függetlenül dicséretes, hogy meghúzták ezt, és ugyanúgy üt, akár számít rá az ember, akár nem. Spoilereket direkt nem írok most, mindenki tekintse meg, nem fogja megbánni azt a másfél órát, amit erre a filmre szán.

Összességében tehát jók a párbeszédek, izgalmas jelenetekkel operál a cselekmény, a karakterek is jól működnek - ez a színészeket is dicséri, természetesen -, valamint nem utolsó sorban a filmzene is passzol, még ha egy kicsit modernebb ízt is ad a film világának, mint amit az adott korszak megkívánna. Ajánlanám még, hogy minden részletre, elejtett mondatra figyeljünk oda, mert a film végén lesz egy csomó olyan mozzanat, aminek azok lesznek a katalizátorai, ami szintén mutatja, hogy egy gondosan felépített történetről van szó. A záró képsorok meg az előző rendszer komor valóságával szembesítenek minket, amit még a karácsony szent ünnepe sem tud feloldani. Summa summarum, egy nagyon erős B-vel értékelném A vizsgát, és remélhetőleg a közeljövőben kapunk ehhez hasonló színvonalú filmeket itthonról. Az ilyenekbe már érdemes lesz befektetni, és megtekintésükre nem is sajnálná a pénzt az ember.